---

A templom a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer alkotása. A templom tornyainak magassága 57 m, erősen kiugró párkányokkal többszörösen tagoltak. Különleges értékűek a templom berendezésének famunkái.
A templom egyhajós, alaprajza latin kereszt alakú. Különlegesen hatásos a homlokzata, mely a két torony között ívesen kidomborodik. A főbejárathoz lépcsősor vezet; kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas oszloppárok szegélyezik, melyek magasan, a főpárkányig nyúlnak fel. Magának a kapunak a zárókövén rokokó keretezésben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölött gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk; ez a ferences címer. A homlokzat szobrászati díszeit Öreg Hössz János egri "statuárius", azaz képfaragó, szobrász készítette. A kecses toronysisakok tetején kovácsoltvas keresztek vannak. A főhajó háromszakaszos, lendületesen feltörő térség. A szentély négyzetes alaprajzú, a végén nagy oltárépítménnyel. A főoltár előtt kétoldalt Szent Lajos és Szent Bonaventura stukkóból készült szobra áll. A templomtérben hat mellékoltár van. A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő készítette 1769-1770 között. A templom szószékén az asztalosmunkát Benedictus Mönch szerzetes, a stukkómárványt Spórer Mihály, a nagy aranyozott domborművet (Keresztelő János a pusztában) Móczer József készítette 1792-ben. Ugyanebben az évben készültek el a templomhajó művészien faragott padsorai. A főoltár képét 1771-ben Kracker Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Az alapkőbe helyezett okirat szerint a templom kivitelező mestere Falk János egri kőművesmester, az ő egy év múlva bekövetkezett halála után pallérja, a szintén egri Nietschmann János irányításával folyt az építkezés. A templomban megtekinthető Kinga és Boldog Jolán, valamint Nagy Lajos király lányának, Szt. Hedvignek az ereklyéje is - ez utóbbi Lengyelországból érkezett hazánkba.