Hild József tervei szerint 1831-1838 között épült Pyrker érsek megrendelésére. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai. A Bazilika orgonáját a XIX. század végén a salzburgi Moser cég szállította.

---

A klasszicista dóm Hild József tervei alapján épült 1831-36 között. Az épület hosszúsága 93 m, kupolájának szélessége 18 m, két tornya 54 m magas. A lenyűgöző méretek különösen a főhomlokzat előtti impozáns lépcsősorról szembeötlőek. A templomhoz vezető lépcső két oldalán kőből faragott szobrok állnak: elöl a magyar szent királyok, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál; valamennyi Marco Casagrande műve. A timpanonnal lezárt portikuszt nyolc darab 17 méter magas korinthoszi oszlop szegélyezi. A templom külső homlokzatának domborművei Jézus életéből vett jelenetek. A homlokzat magasított oromzatán három szobor áll, a Hit, Remény, Szeretet allegóriái. A templombelső és az altemplom A dóm belsejét három kupolaboltozat fedi. A festmények is a legrangosabb festők művei. A főoltáron Olajban főtt Szent János képe - Dannhauser József készítette. A déli mellékhajó első oltárán Michelangelo Grigoletti Szent Mihály képe hívja fel magára a figyelmet. A többi részlet is arról tanúskodik, hogy a dóm építését megrendelő Pyrker László érsek a legkiválóbb művészeket szerezte meg segítőtársainak: Szoldatics Ferencet, Nagy Virgilt, Tardos Krenner Viktort és Barsy Adolfot. A bazilika orgonája a XIX század derekán Salzburgban készült. A klasszicista stílusú orgonaépítmény a bejárati orgonakarzattal együtt hatásosan zárja le a belső teret. A bazilika kriptájába a déli oldalon lehet bemenni. Itt az egri érsekeken kívül a város sok kiváló személyisége nyugszik. Ma is használt temetkezési hely.

Az egri Főszékesegyház története

Szent István király 1004-ben alapította az egri egyházmegyét. Ezután kezdték el építeni a mai vár helyén a székesegyházat, vagy katedrálist, amely nevét a püspök tanítószékéröl, katedrájáról kapta.
A történelem viharai többször lerombolták az először román, majd gót stílusú templomot. Az egri vár 1552-es ostroma után, a vár megerősítési tervei és a protestáns várkapitányok a székesegyházat sem kímélték így a kanonok testülete, a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébánia templomba költözött, mely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját és Szent János apostol és evangélista az egri egyházmegye védőszentje is patrónusa lett.
Eger város és az egyházmegye lakosságának növekedésével szükségessé vált egy nagyobb templom építése, melyet Telekessy István kezdett meg, majd Erdődy Gábor az eredeti terveket jelentősen megváltoztatva és a templomot majdnem kétszeresére bővítve fejezett be 1727-ben.
Az 1800-as évek elejére a több évszázados harcok elmúltával az ország lakossága úgy megnövekedett, hogy az immár érseki rangot kapott egri főpásztorok még nagyobb Főszékesegyház építését határozták el. Eszterházy püspök készítette el az első terveket, majd Pyrker érsek ismételten tárgyalt tervezőkkel és végül Hild Józsefet kérte fel a katedrális felépítésére.
A Főszékesegyház 6 év alatt épült meg és 1837 május 6-án szentelték fel. Az épület főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrász volt, aki a homlokzati Hit, Remény és Szeretet szobrot, a belső tér relifjeit és az angyal szobrokat faragta. A mellékoltárokon helyezték el a korábbi székesegyházból megmaradt Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló képeket, Kracker János Lukács alkotásait.
Belső terének kialakítása ma is folyik. 1832-ben a bécsi Josef Danhauser festette a Szent János olajba főzését ábrázoló oltárképet. Az orgonát 1864-ben építették, majd 1912-ben, 64-ben és 2000-ben korszerûsítették. Nagyság, hangzás és technika tekintetében is az ország legjelentősebb orgonái közé tartozik. 1910-re készült el a szentély, az 1950-es években Takács István mezőkövesdi festőmûvész festette ki a kupolát a Jelenések könyvét ábrázoló freskóval és a hátsó boltozatot egy sajátos hitvallás megjelenítésével. A kép azt ábrázolja, hogy ahogy a történelem folyamán mindig, az egyház az 1950-es években is hû marad Rómához. A II. vatikáni zsinat liturgikus reformjának megfelelően készült el a szembemiséző oltár. Az egyházmegye millenniumára pedig a bejárati bronzkapu, mely egyházmegyénk nevezetes eseményeinek állít emléket.
A kereszthajó két üvegablaka közül az egyik a Szentlélek eljövetelét, a másik a közelmúltban boldoggá-szentté avatottakat ábrázolja. A főszékesegyház 1970-ben nyerte el a Bazilika címet.
Bazilika alaprajzaJellemző méretei: A hossza 90 m, a kupola 40 a torony 55 m magas. Nagyobb egyházi ünnepek alkalmával 4-5000 főt tud befogadni. Vasárnaponként a 6 mise alkalmával 1500 hívő keresi fel a Bazilikát.

Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com