A várat a tatárjárás után kezdték építeni, és az azt követő évszázadokban mindig fontos stratégiai szerepe volt, de hírnevét 1552-ben vívta ki. Ekkor Dobó István várkapitány vezetésével a kétezer egri hős visszaverte a több tízezres ostromló török sereget.

A vár és vitézeinek tette a XX. században lett legendává, amikor Gárdonyi Géza megírta Egri csillagok című regényét. Az írót a várban helyezték örök nyugalomra. Ma is a harcokat látott bástyák, lőréses falak között lehet feljutni a belső várba - ami az erődítmény legősibb és legfontosabb része. A várudvar meghatározó épülete az 1475 előtti években emelt egyemeletes püspöki palota, Eger városának és várának legrégibb épülete.
A vár területén régészeink feltárták a Szent István korabeli keresztelő kápolnát és a 12. századi román kori székesegyház maradványait, és hosszas munkával helyreállították a 15. századi gótikus püspöki palotát.
Itt kapott helyet a Dobó István Vármúzeum, mely a vár történetének értékes dokumentumait, valamint a vár és a város összefonódó 1000 éves történetét mutatja be. Egri várA földszinti termek egyike a Hősök terme, ahol Dobó István síremlékét találjuk a vár védőinek emlékére állított monumentális szobrokkal. A terem egykor börtönkápolnaként is működött, a hátsó falon a rabok kézjegyeit, rajzait is láthatjuk, melyek felett a várvédők névsora olvasható, igaz nem az összes név maradt ránk. A szomszédos épületben a 16-18. századi európai festészet képeit bemutató képtár ízelítőt ad hazánk híres festőinek munkáiból is. A Setét kapun keresztül juthatunk be a kaszárnyatermekbe, ahol a kőtárat találjuk. Továbbsétálva ágyúszó jelzi, hogy elérkeztünk az ágyúterembe. Innen lépcsősor vezet a mélybe, a föld alatti aknafigyelő folyosókba, ahol a dobra helyezett borsó és a vizes edény gyöngyöző vize jelzi a török közelségét. Egy szimulált robbanás és a kialvó fény idézi fel az 1596-os ostrom nehéz pillanatait. Jó újra feljönni és a szabadban Gárdonyi Géza sírjával találjuk szembe magunkat. Az egri remetét kívánsága szerint helyezték itt örök nyugalomra. Híres regényében az "Egri csillagok"-ban írta meg az egri várvédők hős és keserves küzdelmeit, s tette országszerte ismertté. A várban található Panoptikum, valamint az Éremverde együtt és külön-külön is sok érdekességet tartogat a látogatók számára. Az Északi kapun kisétálva néhány lépésre található a Gárdonyi Emlékmúzeum. 1952-ben létesítették, az író egykori házában. Akik még az író idejében jártak a házban, meglepve tapasztalnák, hogy a bútorok szinte érintetlenül, eredeti helyükön állnak. A szobában látható régi cimbalom a híres muzsikusé, Dankó Pistáé volt, a festőállványon befejezetlenül maradt kép pedig Gárdonyi fiát, Sándort ábrázolja.

Az emlékmúzeum érdekessége, hogy a hálószobában látható kis asztalon írta Gárdonyi leghíresebb – kötelező irodalommá vált - regényét 1897-99 között. Ha kilépünk a vár déli, alsó kapuján egy barokk város képe fogad bennünket: vár alján kanyargó, zegzugos, 18. századot idéző, romantikus kis utcákkal. A vár alatt helyezték el Tinódi Lantos Sebestyén szobrát, aki históriás énekében megénekelte a dicsőséges egri győzelmet.