A Líceum első emeletén tekinthető meg az országszerte híres Egyházmegyei könyvtár, ahol számos régi kódex, kézirat, s a Magyarországon fellelhető egyetlen eredeti Mozart-levél is látható. Az épület tornyában működő Csillagászati Múzeum és "Specula" periszkóp szintén kuriózumnak számít.

---

Az 1700-as évek második felében épült líceum szerkezete a barokk stílust követi, de általában rokokó díszítőelemek ékesítik, kivéve a bazilika felé forduló főhomlokzatot, amelyet a kezdődő klasszicizmus jellemez. A főhomlokzat hármas kapuján belépve ovális kapucsarnokba jutunk, majd a kétkarú lépcsőházba. Az első emeleten a főlépcsővel szemben nyílik a díszterem, mennyezetét Franz Sigrist hatalmas freskója díszíti, és az egyetem négy karát, fakultását ábrázolja. A jogi kart az Igazság szobrával és a Hétszemélyes táblával, a bölcseletet földméréssel, csillagászattal, katonai és politikai földrajzzal; az orvoslást boncolással, gyógyítással; a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal, égbolttal és allegorikus képekkel jeleníti meg.
Csillagászati múzeum, Spekula Csillagvizsgáló
Egerben sok a látnivaló, legtöbbjük ismert is a nagyközönség előtt. Van viszont néhány olyan érdekesség, amire fel kell hívni a figyelmet, mert nem érdemes úgy elmenni városból, hogy azt valaki ne lássa. Ilyen például a Líceum épületében található camera obscura és az Európában is ritkaságszámba menő csillagászati múzeum.
Nem mondom, kicsit meg kell küzdeni a látnivalóért: több száz lépcsőt kell magunk mögött hagyni, hogy az 53 méteres torony tetejében lévő periszkópszerű berendezést, a tükrös szerkezetű camera obscura-t elérjük. A könnyű kézzel mozgatható forgó kupolát Fazola Henrik készítette 1779-ben: a szerkezet azóta működik! Működését tekintve nem más ez, mint egy nagyméretű, filmnélküli fényképezőgép: egy vízszintes lencse és egy tükör, amely különböző szögbe állítható, forgatható. A besötétített szobában egy fehér asztalra vetíti a város különböző pontjait. Láthatjuk mennyien sétálnak a belvárosban, mit csinálnak a Dobó téren, vagy hányan állnak az érsekkerti szökőkút körül.
Az alsóbb emeleten az egykori obszervatórium műszerei, berendezése és könyvei láthatók. A csillagda 1778-ben kezdte meg működését, és az akkor használatos legkorszerűbb műszerekkel rendezték be. Itt szemlélhetjük meg továbbá a Hell Miksa által kitűzött délvonalat is: egy kis nyíláson besütő napsugár csíkja jelenti a csillagászati dél eljövetelét. Az egykor csillagvizsgáló ma már csak látványosság, de hozzá hasonló Csillagászati Múzeum Európában csak egyedül Edinghboroban található.
A líceum számára gróf Eszterházy Károly püspök az 53 méter magas toronyban 1776-ban csillagvizsgálót is építtetett. A kor színvonalának megfelelő műszereknek ma muzeális, tudománytörténeti értékük van.
A torony 6. emeletén lévő nagyteremben van a Hell Miksa által kitűzött délvonal, amelyen a kis nyíláson besütő napsugár jelzi a csillagászati dél bekövetkeztét. Láthatjuk a Newton-féle tükrös távcsövet, valamint a mai modern távcsövek ősének tekinthető eqatoriális távcsövet. Külön érdekesség az ún. ágyús napóra: délben a nap egy nagyítón keresztül begyújtja az ágyúban lévő lőport, s az egy lövéssel jelzi a delet. A torony 9. emeletén 1779-ben készült el Hell Miksa bécsi csillagász tervei alapján az ún. camera obscura. Ez a szerkezet nem más, mint egy nagy, film nélküli "fényképezőgép", amely a szobában lévő fehér asztallapra vetíti a város élő képét.